2008. szeptember 16., kedd

És most

Mint vihart oszlató, felhőket
Gyilkoló napsugár törte
Át szívem, már úgy
Érzem, nem csak szeretlek.

Már érzem az univerzum
Belső hangját, megértem
Általad a föld alakját,
S mint kéklő napsugár
Ragyog az égen,
Átérezlek,
Érted félek.
Remegő hangon
Oszlatok
Tömeget,
Ha megérkezel.

Nincsenek megjegyzések: