2008. július 22., kedd

A mindig mosolygó leányhoz

(Az 59-es busz Gubacsi hídi megállójában álltam, mikor jött ez a lány)

Rád néztem, s kivetett a boldogság,
Hozzád nevetni jár a szomorúság.
Mosolyogtál, amint csak álltál ott,
Rád nézett a nevetés, pedig csak jött egy busz.
Ránéztél órádra, vagy csak
Telefon éppen, de az arcod
Rezzenéstelen képpel fejtette az örömöt.
Gondoltam , miért ne, rád köszönök,
De féltem, mi lesz, ha ettől
Eme csodás percedből kizökkentelek.
Így álltam ott, míg mosolyogtál csöndben,
Sokatmondó szemmel bámultál elém,
Mikor is jött a busz, s elvitt a homályba.

Pár nap múlva ismételten látlak,
Arcodat belepi a csodálat.
Nevetsz még mindig, isten is csak rád,
Mert lelked mélyén ott ül
Az örök boldogság.

otépébank

Kígyózik a sor az otépébank előtt,
Ingyen hitelt osztanak, s egy
délelőtt eltörpülő szavát.
Köszönjünk, hogy nálunk váltja ki
Adósságát.
A sorban állok én is, holott nincs is
hitelem, valamikor réges rég itt
állt a cetelem.
Állok én is kapzsi, tőkebankok
előtt,
adjanak gyertyát,
s menjen a délelőtt...

Ökoszisztéma

Siránkozunk, a bolygónk úgy ahogy van,
Hogy lehetne ennél rosszabb,
Lehetne gombolyagok
Végével játszani,
Istent szidni,
Az ördöggel tárgyalni,
A homokot a tengerpartra
KI!
Zuhanyrózsákat az esőerdők fölé,
Legyen nagy zivatar,
Legyen ékes vihar,
Rakjuk teli államunk
Ventilátorral!

És?

Keskeny úton söprő vihar,
Ez szerepel annyiszor,
A mászókának ez oldalán
Vagyunk,
És te megnyugszol.
Érzed lelked galambröptét,
Akár csak a vadnyugat,
Szemedben az apró könnyek
Óceánná duzzadnak.

Vedd fel

Írj esemest, aludj egy jót,
Pihend ki fáradalmaid,
Szólj hangos szavakat,
Ordibáld gondtalan
A magasfeszültség alól:
Segítség!
Akkor most te vagy,
Vagy valód valótlanjából
Kikerült hamis igazság
gyámoltalan katonájaként
létezel?

Vigyázz,

itt én vagyok,
ha odanézel, az meg egy szem,
hátad mögött
megint,
megint én vagyok,
de bal oldalt, balodon
maga az isten ül.