Ölelni

Dereng valami apró kis tévedés,
Hogy minek mentem oda,
Minek néztem én
A természet lágy ölén,
Gondba csavartam az időt.

Most peregnek lassú,
Iszonyatos percek,
Kik lázadnak,
S ellenem óráról órára
Ítélőn felkelnek.
Szeretném már kezedet fogni,
Átölelni mélyen,
Tűnődni azon,
Mikor lehet vége,
S feledni mindent,
Feledni elmúlást,
Ölelni Téged,
Századokon át.

Lázár verse

Támadjatok fel,
Mind kik alusztok,
Víg ünnepet üljünk
Itt este.

Hallom odaát Ti
Együtt boroztok.
Hát száz évig mi arra
Még nem megyünk.

Szemembe nézz, s úgy prédikálj

(Válasz a tegnap esti prédikációdra, mert csak füllel hallottam, hogy megemlítettél. Remélem híres leszel verseim által, úgy kívánom, hogy csak egyszer higgy abban, amire felszenteltek!)

Milyen erkölcsi norma,
Ami ezt hagyja,
Milyen az egyház,
Ha ezt kibírja.
Prédikálunk hívekről,
Meg ostoba játékról,
Megfáradt szívét
Nem látni árnyaktól.

Édes, Drága Gyermekem,
Miért nem mondod el,
Mi az, mi téged bánt,
Hát mond a szemembe.

Választ adni nem tudok,
Nem hallom kérdésed,
Hát hogy lehetsz így pap,
Nincsenek értékek?

Mi fáj,
Mond, mi az mi kín?
Miért mondod,
Nincsen, ki benned
Bízzon,
Nem mondom,
Mert nincs szavam ebben
Az országban,
De az is többet ér,
Mint te egyfolytában...

Általad

A fájdalom volt földje
Lelkem virágának,
S most a vigasz gyümölcsei
Teremnek rajta.

Gondomban Te voltál
Éltető vizem,
S most Te vagy
Reggeli harmatom.

Még hideg az este,
S annyira fázom,
Szavaid azonban
Takarón ölelnek,
Nehéz a súly,
De benned könnyebb
A megnyugvás,
Általad születtem újjá,
S általad lesz
Virágom terhe
Különösen szép.

Érted

Hát a háborúdból adj részt,
Veled harcolok,
Hittel mondom,
Van ígéret,
S én betartom.

Kezemben a vízipisztoly,
S jéggel harcolok,
Leheletem nagyon vékony,
De soha
Fel nem adom.

Áldozatul estek sokan,
Élni akarok,
Ha életemben,
Ha csak egyszer,
De veled akarok.

A felhőidből nem is kérek,
De ha ott vannak,
Adj belőle részt,
S fel is oszlanak.

Nem kértem én soha,
Hogy velem gyászolj,
Sírj, de te ott voltál,
S most rajtam van a hit.

Megpecsételt igaz hited,
S az életed,
Akkor se szólj, ha van kínod,
Mert én ígérem,
Ott leszek.