2008. augusztus 11., hétfő

Bartók

Elvetemült hangzás az arcomat
Marja, lekem ürességét
Egy időre befalazza,
Szép emléket állít a múltnak,
Hogy ő igenis van,
S a negyedik concerto
Szinesztéziája
Furcsa hallucinációt okoz,
Reggel van,
A klubok kinyitnak,
A pubok zárják
Kapuik,
S minden kezdődik elölről,
Mégis valahogy más,
Ez az egész,
A megszokott klasszicizmus
Nélküled folyik szét.

Nincsenek megjegyzések: