Énekel a távolság,
Zsibbad tőle fülem,
Átlátok a határ
Mentén húzódó
Füvek megilletődött
Léptein.
Zsibong a virággyerek
Sereg, már tél lesz,
Éjelre menni kell,
Tapsol velük a
Nap, s ráül
Megmaradt
Sugaraira.
2008. október 29., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése