De nem válaszol,
Hangját emeli felém,
Mozgatja belém
Zsámolyról
A hitet,
keresztezi bennem
A legeslegbiket,
Miként tűnik az azonosság
Fájáról az alma
S eszi azt Ádám,
Meg Éva.
Úgy harapok én is
A mindentudásból,
Hogy tudjam,
Hogy féljem,
Ott az isten.
2008. október 29., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése