Akkorsmost

Lábáztatta napok lógtak
A levegőbe,
Az isten sem ment
Ki a temetőbe.

Akkor még más volt
Sírni az életért,
Akkor egyedül voltál
Másokért derék,
A akkor hívtál
Olcsó söröket,
Támasszák fel
A rideg
Hétköznapi
Cselekedeteket.

Most sírni másképp,
Másmiért muszáj,
A félelem dobálja
Erőtlen fejem,
Zabpehellyel töltöm
Fel készletem,
S az isten is
A hegyre fel,
Az isten is
A mennybe fel.

Lábáztatta napok lógtak
A levegőbe,
Az istennek sem mentem
A temetőbe.