Te ostoba

Már nem vagy úgy,
Már levegőnek nézlek,
És égnek kiáltott
Szavaknak,
te ostoba!

Nem hiszek a szélnek,
A meghitt nevetésnek
Nem vagy fanyarú
Asszonya,
Te ostoba!

Képzeletbeli álomszuszék
Székére sűrített paradicsom
Árnyalt semmittevőjeként
Szuszogna,
Te ostoba!