Lépésről lépésre halad az idő! Valaki a tenger felől elereszt egy halat, közben nagyokat kiabálva a szemembe néz! Nem érintette meg úgy a lelkem, hogy ne feledjem, de az igazság az, hogy valami akkor jelen volt. Így utólag nem tudom megmondani, mi. Talán valami istenség, de lehet, hogy csak egy szivárvány tolongott a háttérben, csak nem vettem észre.
Pislákolt a tűz, s egy kelemetlen hang a fülembe súgja: "Kettérepedt a fa, amit az előbb a parázsló kazalra dobtál!" S én boldogan visszamondom neki, nem haragszom! A kétéltű szörnyek pedig lidérces visításba fognak, s anjuk elindul élelemért.
Valaki a sötétből még mordul egy utolsót, aztán elhalgat! "Felfalták." Említi meg valaki halkan a tábortűz mellett.
Én voltam!
Pislákolt a tűz, s egy kelemetlen hang a fülembe súgja: "Kettérepedt a fa, amit az előbb a parázsló kazalra dobtál!" S én boldogan visszamondom neki, nem haragszom! A kétéltű szörnyek pedig lidérces visításba fognak, s anjuk elindul élelemért.
Valaki a sötétből még mordul egy utolsót, aztán elhalgat! "Felfalták." Említi meg valaki halkan a tábortűz mellett.
Én voltam!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése