Alvó oroszlán

Rongyos ölelésnek alvadt torkát
Belepte szárazkás, jeges lehellet,
Mint szürke bolyhok lába lépte át
A fellegekbe röppent alvó oroszlánt.

És térdrekényszerít, miként a sors
Fogai közé ragadt menekülni vágyó én, -
A Hangyák szorgos népe lottót sorsol.
- Aki kezében tarja a nyereményblokkot.

És sivár kerete a borús égi Holdnak,
Menekül szájratépett húsos lehelletből,
Hogy van, aki csak érdes szavát hallja,
Hátadba kést szúr, de azt másnak adja!