Mert nem vagy itt

Nem tudok szépet mondani,
Csak hallgatok,
Mint árva, piros
Madár
Az útszélen
Bandukol, most
Olyan vagyok én is
Nélküled.

Halk, erőtlen mosoly,
Ami most elhagyja számat,
S megy bele a világba,
Mert nem vagy itt,
S a bánat lidércei
Körbevezetnek,
Szitálják
Lelkem kifelé,
Hogy ne maradjon
Benne semmi,
Mert nem vagy itt,
S én nem ott
Vagyok.