2008. szeptember 19., péntek

Kékszín test

Kékszín testében az élet
Megbújik, átalussza velem
Az éjszakát,
Szemedben alszom tündéri
Fecském,
Benne látom életem
Legfőbb korszakát.

Szomorú hangon remegek
Érted, könnyeket hullatok
Déli sivatagok porába,
Fent szállsz az
Égben, míg kinövök
Lent, akár a pálma,
Csöndben,
Észrevétlen.

Nincsenek megjegyzések: