2008. augusztus 8., péntek

Sírok

S mégis többet mondtál
Csak egyetlen szónál.
Átkarol lelkem,
Csak ne most sírjál,
Mert most én sírok helyetted,
Most nagyon sírok,
Mert szavaid helyeztek
Lelkemre könnyeket.

Megannyi fájdalom,
Megannyi félelem,
Elhangzott a vég,
S rálehel lényemre,
Van, aki egyedül,
S van kit csak szeretve,
De van, hogy egy pillanat
Megmarad örökre.

1 megjegyzés:

Losonci-Kovács Tímea írta...

Miért helyeztek szavaim
lelkedre könnyeket?
Kérlek, ne mondd,
hogy sírsz,
mondj valamit,
könnyebbet...
mert ha valami úgy bánt,
el ne hidd,
hogy engem nyugodni
hagy majd egyetlen percre is,
ha sírsz,
nincs az a nevetés,
mi engem feloldana,
ne hidd.