Egy, ami igaz

Elernyedt lelkem,
Most érzéketlen fekszik
Valami sík talajon.
Dermedve nézi az eget,
S nem akar visszajönni.

Valami hit esne most jól,
Valami szárazra iható,
Valami kedves, és jó,
De a világ nem erre való.

Annyi élet, és elmúlás mellett
Most pont nekem lett maradásom,
Lehettem volna halandó,
De egy pillanatra halhatatlan
Lettem.
Átgázolt rajtam,
S begörnyedtem.

Most helyettem más ment
a túlpartra.