A szánkó

Én egy modern szánkó vagyok,
Egyszemélyes sportváltozat,
Kényelmes támlával, igazi
Csiszolt fadeszkákkal kirakva.
Rólam álmodik minden gyerek.
Elérkezik a pillanat,
A boltba értem jönnek,
Örökbe fogadnak, szeretnek télen.

Szánkó vagyok, csúszok a havon,
Keringőt táncolok,
Mert sportos, modern
Szánkó vagyok, csúszok a havon,
Viszem a gyermeket,
Mert sikló, süvítő
Szánkó vagyok, csúszok a havon.

S beköszönt a tavasz, lombok
Élnek, a hónak pedig tényleg vége.
Így nyáron én a padláson
Lógva álmodok a télről,
Az örök hómezőkről,
S dombok tetejéről siklok,
Mint egy kígyó a sivatag porában.

Szánkó vagyok, lógok a padláson,
Keringőt álmodok,
Mert régi, megunt
Szánkó vagyok, lógok a falon
S érzem a végzetet,
Mert domb, lomok közti
Szánkó vagyok, és ott olvadok!