Már nincs elvitelre
Az élet,
Már itt kell fogyasztani,
Leülni egy asztalhoz,
S két kanállal falni.
Eltelt képzetek
Rétegeire helyezi
A hangsúly
Elnyűtt testét,
Míg a halál jajgatva
Feleszmél.
Dobálózik fejem fölött
Áporodott szomorúság,
A naptárra nézek.
Percek múlnak
Hiedelmek beitatott
Szelídségével,
Hitelét vesztett
Napok riogatnak
Eszet vesztve, adva el
Egy sült galambot
A számnak,
Hogy tettek nélkül
Megmaradok a
Mának.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése