Megbújok

Megbújok én is ott,
vagyok veled.

Lomha kegyelemmel
Átgondolt fogalmakat
Dobálok azt utcára.

Lomtalanítást tartani,
Nem szólani senkihez,
Csak nézni
Ezer szemével
A fénynek,

Hogy ott állsz,
Megmerevedve a
Koporsó mögött.

Megbújok én is ott,
Míg dörömböl a
Szív, fájdalmas görcsöt
Okoz.

Állok majd ott,
És zokogok.