messzi közeléből a távol
ad magából teret
az idő fogja
kezemben a könyvet
lapoz egy termetes
ember hasonmása
látta miként ihletet
adott el a postásnak
egy új bicikli kijár
a teraszra rágyújtani
a házat a macskára
léptem úgy örült a
vágyakozás irántad
táplált szerelem
az autót valaki
ellopta a garázsból
kiáll egy szög a
falból melyre képet
akasztott szakasztott
ugyanaz a másik
utcában lépdel
a boldogság
2008. október 7., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése