Hazafelé

Képzelem,
Most szótlanul
Mosolyogsz
A vonat ablakán
Ki a sötétbe.
Tekinteted
Megrázza a
Tájat,
És sok ember
Most azért
Fáradt,
Hogy te
Hazajuss.
De ne törődj
Most velük,
Helyetted
Én köszönöm,
Hogy visznek,
És vigyáznak
Rád.