Féltve

Egyszerre minden elém állt,
Láttam csodaszép alkotást,
És mégsem.
Angyali ajkak leple
Szállt felettem,
Álltam ott,
És némán meredtem
A kigombolt utcák
Reggeli gyönyörében.

Valaki nézett,
S nézte velem,
Miként az égre a Nap
Felkelni megy.
Miként átdúdol hamvas
Éjjeleket a Hold,
Míg csendben az ismeretlen,
Távolról átkarolt.