2008. október 12., vasárnap

Ének

Mint tarka napsugár,
Érek le a földre,
Mint megfáradt Hold-madár
Tekintek a régre.

Mint álmatlan józanság
Érintelek téged,
Mint angyali boldogság
Úgy ölelnélek.

Mint tűzeső az égből,
Égetek föl mindent,
Mint szárnyaszegett madár,
Hiányzik az élet.

Nincsenek megjegyzések: