Ráborult a nap,
Hogy azzal védje
Tekintetét,
Rálehelt az isten,
S megteremté
Az én fecském.
Repül szomjat oltva,
Végig a világban
S most nálam
Talál megnyugvásra.
Ne szállj tovább,
Maradj nálam örökre,
Ne haragudj a
Hangya
Incselkedéseire.
Szeretlek
Megnémult,
Érzéki csókkal,
Szeretlek megalkuvó,
Termékeny szóval,
S szeretlek,
Míg meg nem halok,
S azután is
Csak teérted
Telnek a napok.
2008. augusztus 16., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése