Száz év

Szegény szívem aligha bírna,
Bárhogy is, de aligha akarna
Tétován, bambán ülni,
Nézni fejkendőbe csomagolt,
Agy-halott asszonyt,
Aki az én párom,
De eltelt felettünk az idő,
S most ott ülve száz év múlva
Kiabálnék:
Szegény szívem aligha bírna,
Bárhogy is, de aligha akarna
Tétován, bambán ülni
Nélküled!