Isten szólt,
Én mentem,
Méltán ránehezedtem,
Összetört alattam
A pára.
Le volt már
Mállva a falról
A kosz,
Nem volt az ördög,
Ő sem mosolygott.
Beléptem istenhez,
Átölelt nézve,
Miként tőröm
Átdöfte szívem.
2008. szeptember 30., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése