Kell, hogy álmodj,
ne félj,
Szíved enged, nézd miként,
ahogy,
Úgy dúl benned büszkeség és félsz,
minthogy
Lássad gyermeked szemét, alkotsz,
álmod
Tűzben ég, remélsz ajkad szavától,
hallod,
Nincs benned már parázs sem, ég
veled,
Képzelj szomorú arcokra drága
mosolyt.
2008. július 21., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése